 |
| Héra, az ég királynője |
Szent állatai a kakukk, a
tehén és a páva. A páva, Héra asszonyi
szépségét, "páváskodó" asszonyi hiúságát fejezi ki. Nagy, tehénszerű barna szemében viszont
az anyai tekintet nyugalmát látták, ezért gyakran nevezték/nevezik "tehénszemű" istennőnek.
Szent növényei a lótusz és a gránátalma.
Gyermekei közül leginkább Hébére, az ifjúság istennőjére a legbüszkébb;
míg Héphaisztosz, a sánta kovácsisten
csúfsága nagyon bántja anyai hiúságát. Mikor
Zeusz maga hozta világra Pallasz Athénét, Héra fiút szült apa
nélkül. Héphaisztosz a tűz és kovácsmesterség istene azonban fogyatékosra
sikeredett, ezért Héra letaszította őt az Olimposzról. Ettől kezdve lett Héphaisztosz az istenek kovácsa.
Héra híres volt bosszúálló
természetéről, különösképpen Zeusz
tudta sokszor bosszantani. Mivel férjének rengeteg szeretője volt, köztük
halandó nők is, a Hérához kapcsolódó történetek közül több is arról szól, hogy bosszút állt a főisten választottjain.
A házasság védelmezőjeként, ez különösképpen érzékenyen érintette őt. Ő maga a hitvesi hűség mintaképe.
Zeusz
gyermekeit sem kímélte. (Példák
erre a korábbi bejegyzéseimben is találhatók, pl.: Artemisz és Apollón
születése.) A leghíresebb eset talán az volt, amikor két kígyót küldött a
csecsemő Herkulesre, a gyermek azonban
megfojtotta Héra kígyóit.
Héra
nem szívlelte Zeusz félisten lányát
sem, Tháliát. Viszont, a harmadik kötetben lehetősége
lett volna Thália és Percy halála mellett voksolni a téli
napfordulókor, mégsem tette. Ő is a két hős életben hagyására szavazott.
Héra
és Zeusz kihasználták a modern időket, és házassági tanácsadóhoz fordultak, így
meg tudták beszélni egymással érzéseiket és gondjaikat. (Derült
ki a negyedik részből.)
A következő részben –a
negyedik kötetben– több alkalommal is
segített Percyéknek. Először
akkor, amikor Janus, egy kisisten (kétarcú
férfi, a kapuk istene: a kezdeté, a végé, a választásé) döntés elé állította
őket, és próbálta Annabeth-t
elbizonytalanítani választásában. Szerencsére Héra időben érkezett, és elküldte
az istenséget. Ezután pedig étellel kínálta a hősöket, közben útmutatást adott nekik, Héphaisztoszhoz irányította őket.
Később arra is fény
derült, hogy Héra a háttérből segítette a fiatalokat, még ha ezzel bajba is
sodorta őket. Fizetett Geryonnak, így
a hősök áthaladhattak a démonfarmon. A Három G Farmon segített Percynek megölni Geryont, a háromtestű démont: Percy nyílvesszőjét egyenesen tartotta a levegőben, ugyanis a fiú
inkább kardforgatásban volt jobb, mint íjászatban. Ő vezette Percyt Kalüpszó szigetére, ő nyitotta és
mutatta meg az utat a titánok hegyére.
Héra is csatlakozott az istenekhez a Tüphón elleni harcban. Az Olimposzon küzdő Annabeth-re majdnem rázuhant Héra szobra, amit a lány az istennő
bosszújának tulajdonított, amiért arra kérték őt korábban, hogy inkább ne
segítsen nekik többet.
A győzelem után kissé
megvetően gratulált a hősöknek, de látszott rajta, hogy ellenszenvének ellenére
hálás volt.
Miután
Annabeth megsértette Hérát azzal, hogy nem kérnek többet a segítségéből, az
istennő elég vicces módját választotta a bosszúnak…
„Áthaladtunk egy nagy, márvány boltív alatt, melynek oldalát Zeusz és Héra szobrai díszítették.Annabeth Héra szobrára nézett, és elhúzta a száját.- Utálom! - suttogta.- Talán elátkozott, vagy ilyesmi? - kérdeztem. Annabeth tavaly lekerült Héra kedvenceinek listájáról, de a lány nem nagyon emlegette a dolgot.- Apró dolgokkal keseríti meg az életem - felelte. - Héra szent állatai a tehenek, ugyebár...- Igen.- Héra teheneket küld rám. Megpróbáltam nem vihogni.- Tehenek? San Franciscóban?- Bizony. Általában csak a nekem hagyott lepényeikkel találkozom: az udvarunkon, a járdán, az iskola folyosóján. Alaposan meg kell néznem, hová lépek.”
Az utolsó olimposzi, 136. oldal
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése